Egerben a felsőoktatás gyökerei a 18. Század közepéig nyúlnak vissza.

Az orvosi és teológiai képzést követő első eredmények után jelentős változást hozott gróf Eszterházy Károly egri püspök tevékenysége, aki négy fakultásos egyetem működtetésére alkalmas, minden feltételt biztosító, korszerű oktatási épületet építtetett.

1774-től a Líceumnak elnevezett épületkomplexumban elkezdődött a képzés. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis azonban nehéz helyzetet teremtett Egerben. 1784-ben a Líceumban megszüntették a filozófiai és jogi oktatást, 1786-ban pedig a papneveldét Pestre helyezték. Eszterházy azonban nem adta fel terveit. II. József halála után 1790-ben újraindította a filozófia oktatását, a jogi akadémia működtetését és visszatérítette Egerbe a hittudományi főiskolát is.1828-ban Pyrker János László érsek Egerben alapította meg az első magyar nyelvű tanítóképzőt, amely nem iskolamestereket képzett, hanem eleve a tanítói hivatásra nevelést tűzte ki célul.

A képzőt 1852-ben a Líceumba helyezték és 1948-ig érseki tanítóképzőként működött, a tanítóképzést kiszolgáló elemi iskolával. 1921-től pedig Szmrecsányi Lajos érsek kezdeményezésére Egri Római Katolikus Fiú Felső Kereskedelmi Iskola is működött az épületben.

A pedagógiai főiskola 1949-ben költözött a Líceumba, amikor a magyar országgyűlés által 1948-ban alapított intézmény Debrecenből Egerbe tette át székhelyét. A főiskola filozófiáját Eger felsőoktatási hagyományai és az oktatást elindító neves professzorok határozták meg, akik szellemi értékeket őrző, jövő felé nyitott, igényes, minőségi munkát végző intézményt hoztak létre.

A tanárképző főiskola több mint fél évszázados története folyamán a hazai főiskolai szintű tanárképzés jelentős intézménye lett. A tanári szakok szinte minden változatát felvállalta, több szak esetében elsőként indított programot a hazai tanárképzésben. Eddigi működése alatt több mint harmincezer főiskolai végzettségű szakembert adott a magyar közoktatás és társadalom számára. Vonzáskörzete igen nagy kiterjedésű. Az ország valamennyi megyéjéből és külföldről is érkeznek hozzánk hallgatók.

Az 1990-es években készült stratégiai tervek nyomán végbement változások különös jelentőséggel bírnak a főiskola életében. A képzésfejlesztés eredményeképpen az egri tanárképző főiskola szélesebb kínálatú általános főiskolává válik.

Az Eszterházy Károly Főiskola jelenleg az Észak-magyarországi régió önálló, többkarú főiskolája, a magyar állami felsőoktatás főiskolai szektorának meghatározó, dinamikusan fejlődő intézménye. A változó társadalmi igényekre érzékenyen reagálni képes korszerű és minőségi oktatás az egri felsőoktatás évszázadokra visszanyúló hagyományait őrzi, annak kulturális örökségére alapoz. Intézményünk európai, országos és regionális feladatokat vállaló főiskola, szellemi, kulturális, szolgáltatási valamint információs centrum, szerves része Egernek, a megyei és regionális központ szerepét betöltő kulturális és idegenforgalmi jelentőségű barokk városnak.

Célunk a gazdag kínálatú, folyamatosan magas színvonalú, rugalmas és átjárható képzés biztosítása, törekedve arra, hogy tanulmányaik befejezését követően hallgatóink biztos munkaerő-piaci kompetenciákkal rendelkezzenek. Törekvésünk továbbá, hogy kínálatunkban megjelenjen több európai felsőoktatási intézménnyel közösen kialakított program is.
A pedagógusképzés több évtizedes hagyományára alapozva és a nemzetstratégiai célokat figyelembe véve továbbra is a tanárképzés maradt intézményünk fő profilja. Szándékunk továbbá, hogy – kiváló humánerőforrásunkra és infrastruktúránkra támaszkodva – régiónk meghatározó tudásközpontjává váljunk.

Szakmai és szervezeti működésünk minőségének értékelését és folyamatos javítását saját minőségbiztosítási rendszerünk segítségével végezzük. Elkötelezettek vagyunk az intézményi autonómia működése mellett. Biztosítjuk hallgatóink tanulmányi szabadságát, jogaik érvényesülését. Tanárainknak garantáljuk az oktatási és kutatási szabadságot, dolgozóinknak életpályát felölelő, stabil, megújulásra ösztönző, családbarát munkahelyet teremtünk. Közös céljainkért hallgatóinkkal és dolgozóinkkal közös felelősséget viselünk.
Küldetésünket hazai és európai partnereinkkel együttműködve, jó hírnevünkre és hallgatókat vonzó adottságainkra is építve valósítjuk meg. A tudományos és kulturális kisugárzás hatékonyságát bővülő kooperációval és integrációval kívánjuk növelni a város, a régió és az Európai Unió felé, gyarapítva a magyar és az egyetemes kultúra értékeit.
Az elmúlt évtized a Főiskola életében a nagy értékű beruházások, fejlesztések, rekonstrukciók időszaka volt, melynek eredményeképpen létrejöttek az oktatási-kutatási tevékenység folytatásának korszerű feltételei, biztosított az épület- és eszközigény, lehetővé vált a hallgatói szolgáltatások bővítése, az intézmény dolgozói számára a munkakörülmények javítása.

Az egyetemmé válás törekvéseit a Főiskola 2010-ben Az Eszterházy Károly Főiskola eredményei és fejlesztési törekvései az egyetemi szervezetté átalakulás folyamatában című dokumentumban foglalta össze. Az oktatási és kutatási eredmények, a humán és a reál feltételrendszer a jogszabályokban is megfogalmazott, kívánt célértéket nagy részben elérték, esetenként jól közelítik, olykor meghaladják azt.
Eredményeinket, továbbá fejlődésünk irányait részletesen tartalmazza az Intézményfejlesztési tervünk. A jelenleg érvényes IFT dokumentum – átfogó helyzetértékelést és elemzést követően – 2012-ben készült és került elfogadásra a fenntartó által meghatározott szempontok és módszertan figyelembevételével.
Külön fejezetben, de az Intézményfejlesztési terv részeként pályázott sikeresen a Főiskola az Alkalmazott kutatások főiskolája cím elnyerésére. A cím odaítélésének feltételrendszerét teljesítettük, a fenntartó értékelte a tanárképzésben elfoglalt régiós és országos szintű szerepünket, a pedagógusképzés, valamint az IKT és természettudományi, élelmiszer-tudományi területeken elért kiemelkedő kutatási eredményeinket.
Terveink megvalósítását, céljaink elérését folyamatosan nyomon követjük, értékeljük azokat, végrehajtva a szükséges korrekciókat.